Japánban évtizedek óta a mennyiségi lazítás nem rendkívüli intézkedés, akut válságmenedzsment, hanem a normál működés része, ahogy a negatív kamat, a költségvetés praktikusan direkt jegybanki finanszírozása, a részvénypiac direkt támasztása is az. Az árszínvonal békeidőben állandóan a defláció szélén billeg, és még most, amikor az Egyesült Államokban és Európában 8-9 százalékos infláció van, most is éppen csak belekarcol a megcélzott 2 százalékba a fogyasztói árindex.
Sokáig úgy tűnt, hogy a modell, a jegybankpénzből pumpált eladósodás terhére végzett üzemszerű költségvetési élénkítés hiába fenntarthatatlan józan ésszel gondolkodva, működik. Csakhogy ősszel, aztán még inkább az orosz-ukrán háború kitörése után lendületesen elkezdett gyengülni a jen.
Kovács Krisztiánnal és Móró Tamással ezúttal a korábban csodaszámba ment, most stressz alá kerülő japán monetáris politikáról beszélgettünk.