Szervezetekben, cégekben, politikában, művészeti életben gyakran folyik vita arról, hogy vannak-e pótolhatatlan emberek. És jellemzően az szokott lenni a válasz, hogy igen: bizonyos emberek a szűk környezetük, vagy saját maguk szempontjából pótolhatatlannak tűnnek.
Én személy szerint elég régóta nem értek ezzel egyet, mert azt gondolom, hogy ebben a gyorsan változó világban egyre kisebb esély van a pótolhatatlanságra, hiszen nagyon sok esetben még a legkiemelkedőbb vezetők alól is gyorsabban kimozgatja a gyorsulva változó környezet az adott céget, szervezetet, társadalmat, mint ahogy ők maguk képesek lennének ezzel felvenni a tempót.
Egy-két kivételt azonban én is tettem korábban, de jellemzően korszakos zsenik esetében: ilyen volt például Steve Jobs. Az ő esetében én is azt gondoltam, hogy pótolhatatlan lesz az Apple élén. Simán beleláttam, ha nem is egy Nokia, vagy BlackBerry szerű gyors lejtmenetet, de egy fokozatos szerepcsökkenést az okostelefonok és egyéb okoseszközök piacán, mondjuk akár a Samsung, vagy valamelyik dél-koreai gyártó javára. Ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna, mert jött Tim Cook és olyat tett az Apple-lel, amit Steve Jobs halála után nagyon kevesen gondoltak volna.
Azóta tudom, hogy mindenki pótolható.